Az egyiptomi piramisok


Az egyiptomi piramisok

 

Sphinx and Pyramids, Giza, Egypt

 

 

Nincs még egy olyan híres műemlék Egyiptomban, sÅ‘t, talán az egész világon, mint a gízai nagy piramisok. Kétségkívül ezek Egyiptom szimbólumai, olyan ikonikus épületek, melyeknek elég csak a sziluettjét megpillantani, hogy Egyiptomra asszociáljunk. Nem csak a turisták legfÅ‘bb úticéljai az országban, de évezredeken keresztül jelképezték az emberi kreativitás és kitartás nagyságát is.

 

 

Valójában több, mint 100 piramis található Egyiptom területén, de ezek legtöbbje ismeretlen azok számára, akik nem az Å‘si Egyiptom történelmének rajongói. A legtöbb közülük Kairó környékén, vagy a Nílus deltájának déli részén csoportosul. Mindössze egy piramisról tudunk felsÅ‘-Egyiptomban, ez pedig Jahmesz építtette Abduban, a 18. dinasztia és az Újbirodalom alapító uralkodója. Ismereteink szerint ez az utolsó királyi piramis, amit Egyiptomban építettek.

 

 

Jahmesz síremléke után nem építettek több uralkodói piramist az egyiptomi történelem folyamán. A piramisok kora Dzsószer fáraó végsÅ‘ nyughelyének építésével kezdÅ‘dött, a harmadik dinasztia korában. A piramisok építése szokássá vált az uralkodók között, sÅ‘t, voltak olyan korai királyok, mint például Sznefru, aki több piramist is építtetett magának. Majdnem minden király elkészíttette a sajátját, egészen a Középbirodalom végéig, beleértve ElsÅ‘ Átmeneti IdÅ‘szakot is, amely a Közép,- és Óbirodalom korszaka között húzódott. Egyiptom Újbirodalmának elsÅ‘ fáraói idején, Jahmesz piramisával hirtelen véget ért a lázas piramisépítések idÅ‘szaka. Az Újbirodalom uralkodói úgy döntöttek, ahelyett, hogy síremlékük helyét olyannyira nyilvánvalóvá tennék, mint elÅ‘deik, inkább a thébai Királyok völgyének barlangjaiba és sziklatemplomaiba rejtik Å‘ket.

 

 

Kisebb piramisok azonban továbbra is épültek az alacsonyabb rendű méltóságok számára, például Dejr el-Medina nekropoliszában. A núbiai megszállók, akik lerohanták és elfoglalták Egyiptomot, szintén építettek viszonlyag kicsi, lépcsÅ‘zetes oldalú piramisokat, melyeket Núbiában is megtalálhatunk. Miután a megszállók elveszítették az irányítást az ország felett, a piramisépítés szokását hazájukba is elvitték. Így lehetséges az, hogy Núbiában több piramist találni, mint Egyiptomban, bár ezek a kisebb fajtából valók, melyek korántsem nyújtják azt a lenyűgözÅ‘, monumentális élményt, mint a gízai nagy piramisok.

 

 

A világ más részein is építettek piramisokat, de általában más céllal, mint az Å‘si Egyiptomban. A leghíresebb piramisoknak Egyiptom területén kívül találhatóakat nevezhetjük, ezek legtöbbje azonban templomnak, vagy áldozati helynek készült. Egyiptomban, néhány piramis kivételével az összes síremléknek épült, néhány azért, hogy a fáraó, családtag, vagy méltóság fizikai testét rejtse, néhány pedig azért, hogy az elhunyt lelkét Å‘rizze magában. E célból külön, kultikus kis piramisokat emeltek a nagyobbak mellé. Csak nagyon kevés, lépcsÅ‘s piramis van, melyeknek nem ismerjük a rendeltetését vagy építtetÅ‘jét.

 

 

A piramisok rendeltetésén túl felmerül az, a sajnos megválaszolatlan kérdés is, hogy Egyiptom uralkodói miért ezt a különleges formát választották, és mindenek elÅ‘tt, miért építtették Å‘ket ilyen hatalmasra. Manapság úgy gondoljuk, a gúla Benbent jeeleníti meg, egy kÅ‘bÅ‘l való piramisformát, melyet az Å‘si templomokban helyeztek el, és azt a dombot szimbolizálja, amelybÅ‘l az egyiptomiak hite szerint minden élet forrása ered. A piramisforma a késÅ‘bbiekben Réhez, a napistenhez kapcsolódott, néhány régi mítosz szerint az Å‘ felemelkedésével jött létre az Å‘si bucka, hogy életet hozzon létre a földön.

 

 

A piramisok többségének lenyűgözÅ‘ mérete arra a nyilvánvaló következtetésre készteti a szemlélÅ‘t, hogy a fáraók saját erejüknek és hatalmuknak szerettek volna emlékművet állítani, illetve megjeleníteni az ország nagyságát és dicsÅ‘ségét ellenségeiknek, vagy az utánuk jövÅ‘knek. Akárhogy volt is, egyik késÅ‘bbi piramis sem olyan óriási, mint a gízai nagy piramisok.

 

 

A piramisok fejlÅ‘dése: Az elsÅ‘ piramis nem volt tökéletesen formált gúla. Dzsószer fáraó síremlékét, melyet a legelsÅ‘ piramisnak tartunk, lépcsÅ‘zetes oldalakkal és vízszintesen csonkolt tetÅ‘vel építették. Korántsem az az „igazi” piramisforma, amit most annak tartunk, tökéletesre csiszolt oldalakkal és élekkel, és az ég felé nézÅ‘ hegyes csúccsal. Ahogy az egyiptomi piramisok fejlÅ‘dtek, tervezÅ‘ik és építÅ‘ik végül eljutottak az elsÅ‘ csiszolt élű piramishoz, amit ismerünk. Ez a síremlék Mejdumban található. A piramisok fejlÅ‘dése, formájuk letisztulása, alaprajzuk változása nem a külsÅ‘ tényezÅ‘k miatt történt, hanem a dogmák és teológiai eszmék változása nyomán, melyben az építtetÅ‘jük és környezete hitt. Például, ahogy elÅ‘rehaladunk a piramisok építésének idejében, megvizsgálhatjuk, hogyan erÅ‘södött meg az Ozirisz-kultusz, hogyan bírt egyre nagyobb befolyással a földalatti kamrák elhelyezkedésére és alaprajzuk kialakítására.

 

 

Nem sokkal azután, hogy az elsÅ‘ piramisok megépültek, formájuk és környezetük elrendezése kezdett rendezetté, egységessé válni. A királyi piramisok körül egy udvar helyezkedett el, nem messze tÅ‘le egy sokkal kisebb, kultikus piramis, melyben az elhunyt lelke tartózkodott, egy temetkezési templom közvetlenül a fÅ‘ piramis mellett, egy kerítés, és egy töltésút, melyen át a temetkezési templomot lehetett megközelíteni. Sok piramis közelében építettek kisebb piramisokat, vagy más típusú síremlékeket a családtagok, vagy az uralkodó kedves elöljárói részére.

 

 

A piramisokról való tudásunk és elméleteink folyamatosan változnak. Sokan, fÅ‘leg az idÅ‘sebb egyiptológusok voltak azon a véleményen, hogy a piramisokat zsidó rabszolgák építették, ami a munka összességét nézve aránytalan tévedésnek tűnik. A piramisok legtöbbjét jóval a zsidók egyiptomi megjelenése elÅ‘tt építették, és sok tudós állítja most már, hogy nem is használtak rabszolgákat, vagy ha igen, nagyon keveset.

 

 

Továbbá tagadnunk kell néhány Å‘rült, alternatív teóriát, amelyek a piramisok keletkezéséért a földönkívülieket, vagy titokzatos, elveszett civilizációkat tesznek felelÅ‘ssé. Túl sok olyan bizonyíték létezik, mint például a hátrahagyott eszközök, faliképek, a munkálatok nyomai, akár teljes munkásfalvak is, melyek lerombolják és idejétmúlttá teszik ezeket az erÅ‘ltetett, konspiratív ötleteket.

 

Ennek ellenére, túl sok a titok, még a legismertebb piramisokkal kapcsolatban is. A leghíresebb és legtöbbet kutatott Kheopsz-piramis évrÅ‘l évre újabb kérdésekre ad választ, és kétségtelen, hogy rengeteg olyan dolog van, amit még nem tudunk Egyiptom műemlékeirÅ‘l. Talán olyan elveszett piramisok is léteznek, amelyeket még nem fedeztünk fel.

 

Piramisok
FÅ‘ piramisok
Abuszíri piramisok
Abu Rowash piramisai
Dahshur piramisai
Fajjúm környéke
Gízai piramisok
Szakkara főbb
Szakkara dél
Más helyeken
A piramisok építése
Piramisokhoz kapcsolódó cikkek
Alternatív teóriák
Dokumentáció
Más piramisos témák
Templomok