Egyiptomról
Egyiptom egyike a világ legÅ‘sibb civilizációinak. I. e. 3100 óta terül el a Nílus völgyében. A turistaparadicsomok közül is talán a legrégibb: már az ókori görögök és rómaiak is azért utaztak az országba, hogy kikapcsolódjanak és megtekintsék a régi kultúrák hátramaradt emlékeit. De Egyiptom látnivalói nem érnek véget a piramisokkal és műemlékekkel. Búvárkodás a Vörös tengeren, a pezsgÅ‘ éjszakai élet, pihenés a luxushotelekben, vagy egy ízletes vacsora az ötcsillagos éttermek valamelyikében- mindez hozzátartozik a modern Egyiptom csodáihoz. Kivilágított sétahajók szeli át a Nílust minden este, fedélzetükön színházi,- és operaelÅ‘adásokkal, hogy a nézÅ‘k feledhetetlen kulturális élményekkel térjenek haza. Egyiptom csordultig tele van zajokkal, látnivalókkal, benyomásokkal: egy csoda, ami csak arra vár, hogy felfedezzék. Az ország évezredekig királyok, hadvezérek, zsarnokok játszótere volt – szeretnénk, ha Ön is megértené, miért.
Az egyiptomi lobogó
Egyiptom elsÅ‘ hivatalos zászlóját 1923-ban rendszeresítették egy uralkodói rendeletben, közvetlenül azután, hogy az ország függetlenné vált Nagy-Britanniától. A lobogó alapja zöld volt, fehér félholddal, és három csillaggal a közepén. 1958-ban az Egyesült Arab Köztársaságban Egyiptom és Szíria uniós kapcsolatba lépett, ezért a zászlót is megváltoztatták. A trikolór egy piros sávból, egy fehér sávból két zöld csillaggal, és egy fekete sávból állt. A zászló négyszögletű volt, hosszúsága háromszorosa szélességének. 1972-ben ismét módosítottak a zászlón. A két csillag helyett egy arany sólymot helyeztek a lobogó közepére. 1984-ben a sólymot egy arany sasra cserélték, ami Szaladin sasát jelképezi. Szaladin a 12. században uralkodott Szíria és Egyiptom felettt. Å az Abbújida dinasztia alapítója, nevezik még Szaladinnak, a keresztesnek is.
A színek jelentése
A vörös szín az 1952-es forradalom elÅ‘tti idÅ‘szakot szimbolizálja. Ezt a korszakot az angolok befolyása elleni küzdelem jellemzi, aminek a hadsereg tisztjei által kirobbantott forradalom vetett véget. A fehér a forradalom színe, mivel 1952-ben vérontás nélkül űzték el Farouk királyt a trónjáról, és döntötték meg a monarchia uralmát. A fekete sáv pedig annak a kegyetlen elnyomásnak állít emléket, amit az egyiptomi nép szenvedett el az angol kolonizációs-, és az uralkodóház uralkodása alatti idÅ‘kben.
A lobogó felvonásának szabályai
A nemzeti lobogót minden kormányzati épületre felvonják pénteken, a nemzeti ünnepeken, a kormány tagjainak beiktatásakor, illetve egyéb olyan alkalmakkor, amikor a belügyminisztérium külön határozatban elrendeli azt. A zászlót minden nap felvonják a határállomások és a vámhatóság épületeire. Világszerte látható a lobogó az egyiptomi konzulátusokon és nagykövetségeken a “Nemzeti Napon” és az egyéb nemzeti ünnepeken, és akkor, ha az államfÅ‘ diplomáciai látogatást tesz az adott országban.
BüntetÅ‘ rendelkezések a zászló megrongálása esetén
A lobogó bármilyen meggyalázása bűncselekménynek számít, és a törvény szerint büntetendÅ‘, mivel az az ország ellen való támadásra utal. Hasonlóan súlyos következményekre számíthat az is, aki más ország lobogóját, vagy nemzeti jelképeit rongálja meg Egyiptomban.
A nemzeti himnusz (Hallgassa meg!)
Hazám, hazám, megszentelt hazám,
Aki szívemet a kezedben tartod,
Hazám, hazám, megszentelt hazám,
Aki szívemet a kezedben tartod,
Nagy, Å‘si birodalom anyja,
Szent kívánságom, szelíd kérésem,
Hogy adj szeretetet, tiszteletet, nyugalmat,
Óvd a Nílus embereit,
Ne dúlja gonosz kéz a békédet,
Amíg szabad fiaid erÅ‘sek,
Hazám, hazám, megszentelt hazám,
Aki szívemet a kezedben tartod,
Hazám, hazám, megszentelt hazám,
Aki szívemet a kezedben tartod.
A himnusz szövegét írta és zenéjét szerezte Sayed Darwish, nemzeti himnuszként 1979 óta éneklik. 1979 elÅ‘tt a nemzeti himnusz a "Walla Zaman Ya Selahy" (Ó, fegyverem) volt, amit Salah Shahyrn írt, és Kamal Atawyl szerezte hozzá a zenét.
Történelmi áttekintés
A Nílus évszakonkénti áradásának bÅ‘sége és szabályossága lehetÅ‘vé tette, hogy egy termékeny sáv emelkedjen ki a környezÅ‘ sivatagból. Ez az alapja annak, hogy Egyiptom a Föld legnagyobb civilizációinak egyikévé válhatott. Már i. e. 3200 elÅ‘tt egységes királyság volt a területen, és az utána következÅ‘ évezredben uralkodócsaládok és dinasztiák váltották egymást. Az utolsó Å‘shonos fejedelmet a perzsák gyÅ‘zték le i. sz. 314-ben, Å‘ket pedig görögök, majd római és bizánci uralkodók követték. Az arab népcsoport hozta be Egyiptomba az iszlám vallást és az arab nyelvet a hetedik században, és további hat évszázadig uralták a területet. Egy katonai kaszt, a mamlúkok vették át a hatalmat 1250.ben, majd 1517-ben az Oszmán Birodalom beolvasztotta az országot. A szuezi csatorna megépítésével 1869-ben Egyiptom a világ egyik vezetÅ‘ kereskedelmi központjává vált, de ugyanakkor hatalmas adósságokat halmozott fel. Hogy védje befektetéseit, Nagy-Britannia átvette a kormány tényleges irányítását, bár az ország hivatalosan az Oszmán birodalom része maradt 1914-ig. 1922-ben nyert az ország részleges függetlenséget Nagy-Britanniától, teljesen önálló pedig a második világháború után lett. Az aswani nagy duzzasztógát megépítése és a Nasser-tó segítségével a Nílus kiszámíthatóvá vált, megteremtve ezzel az egyiptomi gazdaság és mezÅ‘gazdaság fejlÅ‘désének lehetÅ‘ségét. A hirtelen növÅ‘ populáció (a legnagyobb az arab világban), a korlátozott nagyságú megművelhetÅ‘ terület, a Nílustól való függés túlzott igénybevételhez és társadalmi elégedetlenségekhez vezettek. A jelenlegi kormány igyekszik felkészíteni a gazdaságot az új évszázadra, gazdasági reformokkal, és elÅ‘remutató befektetésekkel a kommunikáció és az infrastruktúra területén.
| Egyiptom Földrajzi Adatai |
| Fekvése: |
Észak-Afrikában fekszik, határos a Földközi-tengerrel, Líbia és a gázai övezet között, délen a Vörös tenger övezi és Szudánnal határos, magában foglalva az ázsiai Sínai-félsziget egy részét
|
| Koordináták: |
27 00 N, 30 00 E
|
| Térkép: |
|
| Terület: |
Összesen: 1,001,450 négyzetkilométer
föld: 995,450 négyzetkilométer
|
| Terület-összehasonlítás: |
kicsit több, mint háromszor akkora, mint Új-Mexikó
|
| Országhatár hossza: |
2,665 km
|
| Tengerpart hossza: |
2,450 km
|
| Felségterület a tengereken – az 1982-es UNCLOS egyezmény szerint: |
parti tenger: 12 NM (tengeri mérföld)
|
| Klíma: |
sivatagi, forró, száraz nyár, enyhe tél
|
| Földrajz: |
hatalmas sivatagi fennsík, amit a Nílus völgye és deltája szakít meg
|
| Geográfiai rekordok: |
legalacsonyabb pont: Kattara mélyföld -133 m
|
| Természeti kincsek: |
kõolaj, földgáz, vasérc, foszfátok, mangán, mészkõ, gipsz, zsírkõ, grafit, azbeszt, cink
|
| Területi megoszlás: |
megművelhetÅ‘ terület: 2.85%
|
| Öntözött terület: |
33,000 sq km (1998 est.)
|
| Természeti veszélyek: |
rendszeres szárazság, gyakori földrengések, erÅ‘s árvizek, földcsuszamlások, hÅ‘ség, örvénylÅ‘ homokvihar tavasszal: “khamszin”, homok, és porviharok
|
| Környezetvédelem: |
a megmûvelhetõ földterület méretének csökkenése a városiasodás és a sivatag terjeszkedése miatt, erõsödõ talajpusztulás az aswani duzzasztógát környékén, sivatagosodás, olajszivárgás miatt korallzátonyok pusztulása, fürdõhelyek és kikötõk vízszennyezése, egyéb vízszennyezés mezõgazdasági vegyszerek miatt, feldolgozatlan szennyvíz, ipari szennyvíz, a Nílus az egyetlen édesvízforrás, a populáció hirtelen növekedése ami kimeríti a ternészeti kincseket és az édesvízmennyiséget
|
| Környezetvédelem- nemzetközi egyezmények: |
Az ország által elfogadott egyezmények : Biodiversity, Climate Change, Desertification, Endangered Species, Environmental Modification, Hazardous Wastes, Law of the Sea, Marine Dumping, Ozone Layer Protection, Ship Pollution, Tropical Timber 83, Tropical Timber 94, Wetlands
|
| Geográfiai jegyzetek: |
ellenÅ‘rzése alatt tartja a Sínai félszigetet, az egyetlen szárazföldi kapcsolatot Afrika és Ázsia között; a Szuezi csatornát, ami összeköttetést biztosít a Földközi-tenger és az Indiai óceán között és határos Izraellel, ami vezetÅ‘ szerepet biztosít a közel-keleti geopolitikában, függetleníti a szomszédos államoktól, birtokolja a Nílus vízgyűjtÅ‘ területének elÅ‘nyeit (öntözés, vízgazdálkodás)
|
| Egyiptom népessége |
| Populáció: |
76,117,421 (July 2004 est.)
|
| IdÅ‘beni eloszlás: |
0-14 év: 33.4% (férfi 13,038,369; nõ 12,418,254)
|
| Átlagos életkor: |
összesen: 23.4 év
|
| Népességnövekedés: |
1.83% (2004-es adatok)
|
| Születési szám: |
23.84 születés/1,000 fõ (2004-es adatok)
|
| Halálozási szám: |
5.3 halál/1,000 fõ (2004-es adatok)
|
| Nettó migráció arány: |
-0.22 kivándorló(s)/1,000 fõ (2004-es adatok)
|
| Nemek aránya: |
születéskor: 1.05 férfi/nÅ‘
|
| CsecsemÅ‘ halálozási arány: |
összesen: 33.9 halál/1,000 élveszületett
|
| Várható életkor születéskor: |
teljes populáció: 70.71 év
|
| Termékenységi arány: |
2.95 gyermekszülés/nõ(2004-es adatok)
|
| HIV/AIDS – gyakoriság aránya a felnÅ‘tt populációban: |
kevesebb mint 0.1% (2004-es adatok)
|
| HIV/AIDS – betegséggel élÅ‘ felnÅ‘tt személy HIV/AIDS: |
8,000 (2004-es adatok)
|
| HIV/AIDS - halálesetek: |
NA |
| Nemzetiség: |
egyiptomi
|
| Nemzetiségi csoportok: |
Kelet-hámita típus (egyiptomiak, beduinok, berberek) 99% görög, núbiai, améniai, egyéb, európai (fõleg olasz és francia) 1% |
| Vallások: |
muszlim (fÅ‘leg szunnita) 94%, kopt, keresztény és egyéb 6%
|
| Nyelvek: |
arab (hivatalos), angol és francia közérthetõ az iskolázott réteg számára
|
| Műveltség: |
definíció: 15 év fölötti írástudó lakosság
|
| Egyiptomi állam |
| Országnév: |
hivatalos teljes név: Egyiptomi Arab Köztársaság hivatalos rövid név: Egyiptom helyi rövid név: Misr korábban: Egyesült Arab Köztársaság (Szíriával) helyi név: Jumhuriyat Misr al-Arabiyah
|
| Államforma: |
republic
|
| FÅ‘város: |
Kairó
|
| Adminisztratív kerületek: |
26 megye (muhafazat, többesszám - muhafazah); Ad Daqahliyah, Al Bahr al Ahmar, Al Buhayrah, Al Fayyum, Al Gharbiyah, Al Iskandariyah, Al Isma'iliyah, Al Jizah, Al Minufiyah, Al Minya, Al Qahirah, Al Qalyubiyah, Al Wadi al Jadid, Ash Sharqiyah, As Suways, Aswan, Asyut, Bani Suwayf, Bur Sa'id, Dumyat, Janub Sina', Kafr ash Shaykh, Matruh, Qina, Shamal Sina', Suhaj
|
| Függetlenség idÅ‘pontja: |
1922 február 22.(Nagy-Britannia)
|
| Nemzeti Ünnep: |
Forradalom Napja, Július 23. (1952)
|
| Alkotmány: |
1971. szeptember 11.
|
| Jogrendszer: |
az angol közjogon, iszlám jogon, és napóleoni kódexeken alapul, bírói felülvizsgálat a Legfelsõbb Bíróság és Állami Tanács által (felügyeli az adminisztratív döntések érvényességét), fenntartásokkal, de elfogadja a kötelezõ ICJ illetékességét
|
| Választójog: |
18 év felett; általános és egyenlõ
|
| Végrehajtó testület: |
Köztársasági elnök: pillanatnyilag nincs köztársasági elnök, a következÅ‘ választásokar 2011 szeptemberében tartják. 2011 február 11 mondott le Mohammed Hosni Mubarak , aki 1981 október 14-e óta volt a posztján. A kormány feje: Essam Sharaf miniszterelnök A kormány többi tagját az elnök jelöli ki. Választások: az elnököt a Nemzeti Tanács nevezi ki, 6 éves periódusra, a kinevezésnek valós, nemzeti, hivatalos választás során kell eldõlnie, a legutóbbi választásokat 1999 szeptember 26-án tartották (2005-rõl nincs adat), a miniszterelnököt a köztársasági elnök nevezi ki.
|
| Törvényhozó testület: |
kétházas rendszer, ami magában foglalja a Nemzeti Tanácsot (Majlis al-Sha'b, 454 képviselõ, 444 választások útján, 10-et az elnök jelöl ki, 5 éves ciklus) és a Tanácsadó Testületet , melynek csak tanácsadói kötelezettségei vannak (Majlis al-Shura, 264 tag, 176 választások útján, 88-at az elnök jelöl ki, 6 éves ciklusok)
választások: Nemzeti Tanács – háromfázisú szavazási rendszer, utolsó 2000 október 19-én, 29-én és november 8-án, (a következõrõl nincs adat), Tanácsadó Testület utolsó szavazása 2001 május-június (akövetkezõrõl nincs adat)
választási eredmények: Nemzeti Tanács - NDP 88%,függetlenek 8%, ellenzéki 4%; seats by party - NDP 398, NWP 7, Tagammu 6, Nasserists 2, LSP 1, függetlenek 38, bizonytalan 2; Tanácsadó Testület -- NDP 99%, függetlenek 1%
|
| Bírói testület: |
Legfelsõ Alkotmányos Bíróság
|
| Politikai pártok és vezetÅ‘k: |
Liberális Párt vagy LSP [vezetÅ‘je ismeretlen]; Nasszerista Arab Demokratikus Párt vagy Nasszeristák [Dia' al-din DAWUD]; Nemzeti Demokratikus Párt vagy NDP [ Mohammed Hosni MUBARAK] - kormánypért; Nemzeti progresszív Unionista Csoprt vagy Tagammu [RIfaat EL-SAID]; Új Wafd Párt or NWP [No'man GOMA]; Szociálliberalista Párt vagy Al-Ahrar [Hilmi SALIM]
jegyzet: a politikai pártok létrejöttét a kormánynak engedélyeznie kell
|
| Politikai ellenzéki csoportok és vezetÅ‘ik: |
annak ellenére, hogy az alkotmány tiltja a vallási pártok létrejöttét, az illegális Muszlim Testvériség alkotta Mubarak legveszélyesebb potenciális ellenfelét. Mubarak eltűrt bizonyos limitált politikai aktivitást a testvériségtÅ‘l az elsÅ‘ két kormányzati idÅ‘szakában, de egyre agresszívabban próbálta megakadályozni a Testvériség erÅ‘södÅ‘ politikai hatását, a civil csoportosulásokat korlátozta, ahogy a kereskedelmi és érdekvédelmi egyesületeket is
|
| Nemzetközi szervezetekben való részvétel: |
ABEDA, ACC, ACCT, AfDB, AFESD, AMF, AU, BSEC (megfigyelõ), CAEU, EBRD, FAO, G-15, G-24, G-77, IAEA, IBRD, ICAO, ICC, ICCt (aláíró), ICRM, IDA, IDB, IFAD, IFC, IFRCS, IHO, ILO, IMF, IMO, Interpol, IOC, IOM, ISO, ITU, LAS, MINURSO, MONUC, NAM, OAPEC, OAS (megfigyelõ), OIC, OSCE (partner), PCA, UN, UNAMSIL, UNCTAD, UNESCO, UNIDO, UNITAR, UNMIK, UNOMIG, UNRWA, UPU, WCO, WFTU, WHO, WIPO, WMO, WToO, WTrO
|
| Diplomáciai képviselet az Egyesült Államokban: |
Nagykövet: M. Nabil FAHMY
Kancellária: 3521 International Court NW, Washington, DC 20008
Konzulátusok: Chicago, Houston, New York, and San Francisco
FAX: [1] (202) 244-4319
|
| Az Egyesült Államok diplomáciai képviselete: |
Nagykövet: C. David WELCH
|
| Zászló leírása: |
három egyforma vízszintes sáv: vörös (felülrõl), fehér, és fekete, a nemzeti jelképpel (egy pajzs, közepén egy arany sassal, ami a zászló rúdja felé néz, talpa alatt egy szalaggal, amin az ország neve található arabul), ami a fehér sáv közepén helyezkedik el. Nagyon hasonló a jemeni és az iraki zászlókhoz, amelyeken három zöld csillag illetve egy arab felirat van a vízszintes fehér sáv közepén
|
| Egyiptomi gazdaság |
| Gazdaság- áttekintés: |
Az 1990-es években végrehajtott gazdasági reformok miatt, melyek korlátozták a külföldi befektetÅ‘k és vállalatok Egyiptomba települését, a GDP 2-3 százalékot növekedett évente 2001-2003-ig. Az egyipt omi hivatalok 2003 és 2004 fordulóján új privatizációkat és vásárlói reformokat hajtottak végre, a kormány azonban feltehetÅ‘en megtorolta ezeket az intézkedéseket, fokozatosan és szisztematikusan félrevezetve a közvéleményt, amely az inflációt és a tömeges elbocsátásokat a reformok számlájára írta. A túlértékelt egyiptomi font feletti pénzügyi nyomás azonban 2003 januárjában arra kényszerítette a kormányt, hogy hagyják a valutát elértéktelenedni, amely így hirtelen hatalmasat esett, nagymértékű inflációt okozva az országban. A valutaüzérkedés feketepiaca a legjobb bizonyíték arra, hogy a kormány továbbra is próbálja befolyásolni a bankok hivatalos árfolyamát. 2003 szeptemberében az egyiptomi kormány központilag lejjebbszorította az alapvetÅ‘ élelmiszerek árát, hogy megnyugtassa a rémült lakosságot, de ez a lépés egyúttal újabb pénzügyi hiányt okozott. Egyiptom fizetÅ‘képességének nem ártott az iraki háború, amíg a turizmus és a szuezi csatorna bevételei biztosítotják a bevételeket. A földgáz exportjának növekedése nagy reményekre jogosít, de az ország részesedése a világ szénhidrogén-piacán túl kevés ahhoz, hogy enyhítse az állandó és fokozódó munkanélküliséget. |
| GDP: |
megszerzett paritás - $294.3 milliárd (2003-as adatok)
|
| GDP – tényleges növekedés: |
2.8% (2003-as adatok)
|
| GDP - per fő: |
$3,900 (2003-as adatok)
|
| GDP – szektorokra bontva: |
mezÅ‘gazdaság: 17%
|
| Mélyszegény lakosság aránya: | 16.7% (2000-es adatok) |
| Háztartási bevételek és fogyasztás százalékos arányban: |
legalacsonyabb 10%: 3.7%
legmagasabb 10%: 29.5% (1999)
|
| A családi bevételek eloszlása - Gini index: |
34.4 (1999)
|
| Inflációs ráta (fogyasztói árak): |
4.5% (2003-as adatok) |
| Munkaerő: |
20.1 milló (2003-as adatok)
|
| MunkaerÅ‘, megoszlás szerint: |
mezÅ‘gazdaság 32%, ipar 17%, k önnyűipar 51% (2001-es adatok)
|
| Munkanélküli ráta: |
9.9% (2003-as adatok)
|
| Költségvetés: |
állami bevételek: $14 milliárd
|
| Könnyűipar: |
Textil, élelmiszerelÅ‘állítás, turizmus, gyógyszerek, szénhidrogének, beton, fémek
|
| Ipari termelés fejlÅ‘dése: | 1.5% (2003-as adatok)) |
| Elektromosság- termelés: |
75.23 milliárd kWh (2001)
|
| Elektromosság- termelés típus szerint: |
fosszilis tüzelõanyag: 81%
|
| Elektromosság- fogyasztás: |
69.96 milliárdkWh (2001)
|
| Elektromosság- export: |
0 kWh (2001)
|
| Elektromosság- import: |
0 kWh (2001)
|
| Olaj- termelés: |
816,900 bbl/nap (2001-es adatok)
|
| Olaj-fogyasztás: | 562,000 bbl/nap (2001 est.) |
| Olaj - export: |
NA
|
| Olaj - import: |
NA
|
| Olaj- tartalék: |
3.308 billion bbl ( 2002 Január 1.)
|
| Földgáz - termelés: |
21.2 milliárd cu m (2001-es adatok)
|
| Földgáz - fogyasztás: |
21.2 milliárd cu m (2001-es adatok)
|
| Földgáz - export: |
0 cu m (2001-es adatok)
|
| Földgáz - import: |
0 cu m (2001-es adatok)
|
| Földgáz- tartalék: |
1.264 trillió cu m (2002. január 1.)
|
| MezÅ‘gazdasági termékek: | gyapjú, rizs, kukorica,búza, bab, gyümölcsök, zöldségek, marha, bivaly, bárány, kecske |
| Export: |
$8.759 milliárd f.o.b. (2003-as adatok)
|
| Export - áruk: |
tisztított olaj és petróleum termékek, gyapjú, textiltermékek, fémtermékek, gyógyszerek
|
| Export- partnerek: |
Egyesült Államok 18.5%, Olaszország 13.8%, UK 8.5%, Franciaország 4% (2002)
|
| Import: |
$14.75 milliárd f.o.b. (2003-as adatok)
|
| Import - termékek: |
műszerek és felszerelések, élelmiszerek, gyógyszerek, fatermékek, fűtÅ‘anyag
|
| Import - partnerek: |
Egyesült Államok 16.1%, Németország 7.5%, Olaszország6.4%, Franciaország 6.2%, Kína 4.8% (2002)
|
| Külföldi adósság: |
$30 milliárd (2003-as adatok)
|
| Gazdasági segély: |
ODA, $1.2 milliárd (2001) |
| Pénznem: |
Egyiptomi font (EGP)
|
| Pénznem rövidítése: |
EGP
|
| Valutaváltás: |
Egyiptomi font USA dollár - 5.85 (2003), 4.5 (2002), 3.97 (2001), 3.47 (2000), 3.4 (1999)
|
| Költségvetési év: |
Július 1. - Június 30.
|
| Kommunikáció |
| Telefonvonalak használatban: |
7.43 milliárd (2002)
|
| Mobiltelefonok száma: |
4,494,700 (2002)
|
| Telefonrendszer: |
átfogó rendszer, teljes körû felújításon ment keresztül a 1990-es években és elfogadhatóan modern, internet -kapcsolat és mobilhálózatok elérhetõek hazai: elosztó központok Alexandriában, Kairóban, Ismailiában, Szuezben és Tantában, amelyik a koaxiális kábelre és a microwave rádió relére csatlakoznak nemzetközi: országkód 20, földi mûholdállomás 2 (Atlanti és Indiai óceán), 1 Arabsat és 1Inmarsat, 5 coaxiális kábel , troposzférás szórás Szudánba, microwawe rádió relé Izraelfelé, részévtel a Medarabtel-ben, és feliratkozva az Oxygen Project-re (egy globális tengeralatti fiber-optikus kábelrendszerre |
| Rádióelosztó állomások: |
AM 42 (plusz 15) FM 14, shortwave 3 (1999)
|
| Televízióelosztó állomások: |
98 (1995 szeptemberében)
|
| Internet országkód: |
.eg
|
| Internet hosztok: |
3,061 (2002)
|
| Internet felhasználók: |
1.9 millió (2002)
|
| Szállítás |
| Vasútvonalak: |
összesen: 5,105 km
|
| Autópályák: |
öszesen: 64,000 km
|
| Vízi utak: |
3,500 km
|
| Csatornák: |
burkolt 327 km; burkolatlan/gáz 94 km; gáz 6,145 km; folyékony benzin 382 km; olaj 5,726 km; olaj/gáz/víz 36 km; víz 62 km (2003)
|
| KikötÅ‘k: |
Alexandria, Al Ghardaqah, Aswan, Asyut, Bur Safajah, Damietta, Marsa Matruh, Port Said, Suez
|
| Hajóállomány: |
összesen: 159 hajó (1,000 GRT vagy több 1,194,696 GRT/1,754,815 DWT
|
| RepülÅ‘terek: |
89 (2003-as adatok)
|
| RepülÅ‘terek- burkolt pályákkal:: |
összesen: 72
|
| RepülÅ‘terek- burkolatlan pályákkal: |
összesen: 17
|
| Helikopter-leszállóhelyek: |
2 (2003-as adatok)
|
| Egyiptomi katonaság |
| Katonai egységek: |
Hadsereg, Tengerészet, LégierÅ‘, Légvédelem
|
| Katonaság- életkor: |
20 év (2004)
|
| Katonaság- lehetséges állampolgárok: |
férfiak 15-49 év között: 20,340,716 (2004-es adatok)
|
| Katonaság – behívhatóak katonai szolgálatra: |
férfiak 15-49 év között: 13,148,944 (2004-es adatok)
|
| Katonaság - duzzasztott létszámmal : |
férfiak 756,233 (2004)
|
| Katonai kiadások dollárban: |
$2,443.2 milliárd (2003)
|
| Katonai kiadások a GDP százalékában: |
3.6% (2003)
|
| Nemzetközi kérdések |
| Nemzetközi viták: |
Egyiptom és Szudán továbbra is fenntartja követeléseit annak a háromszögû területnek az igazgatására ami észak és dél között terül el, bár egy 1899-es egyezmény miatt mind a két ország visszavonta katonai jelenlétét. Egyiptom alá tartozik gazdaságilag és adminisztratívan a “Ha'i'ab-háromszög” északi része.
|
| Illegális drogok: |
Szállítási útvonal, a Dél-Nyugat és Dél-Kelet Ázsai heroint és ópiumot viszik át az országon Európa, Afrika és az USA felé, és félõ, hogy pénzmosás történik az országban a lanyha pénzügyi szabályok és engedékenység miatt.
|
További anyagok: